Nagyot esett az olajár Irán enyhe válaszcsapását követően
Hétfőn jelentősen, 7%-kal estek az olajárak Irán de-eszkalációs rakétatámadása után, ami egy katarban lévő amerikai támaszpontot célzott. Ezerencsére személyi sérülés nem történt. Ez új reményt adott a befektetőknek, hogy esetleg elkerülhető a közel-keleti konfliktus további eszkalációja.
Az amerikai WTI nyersolaj (CL=F) 5,33 dollárral, vagyis 7,22%-kal 68,51 dollár/hordó szintre csökkent, míg a globális Brent (BZ=F) ára 5,53 dollárral, 7,18%-kal, 71,48 dollárra esett hétfőn. Ezek az árak most a legalacsonyabbak azóta, hogy Izrael június 13-án megkezdte az Iránt érő légicsapásokat.
Irán a hétvégén végrehajtott amerikai támadásokra válaszul indított rakétát a katari Al-Udeid Légibázisra – derült ki az iráni állami tévé angol nyelvű összefoglalójából, amit az NBC News elemzett. Katar külügyminisztériumi szóvivője megerősítette, hogy a támadás során sem katonai, sem civil áldozat nem volt.
A katari hatóságok tájékoztatása szerint az ország légvédelme elfogta az iráni rakétákat, így kerülték el a károkat. Vasárnap este még éles áremelkedés volt tapasztalható: az Egyesült Államok csatlakozott Izrael iráni műveleteihez, amely során a Brent ára 5%-ot ugratott, 81 dollárig.
A WTI ára is idei csúcsra ért, majd visszahúzódott a hétfői beszakadás során. A gyors eladási hullám azt mutatja, hogy a piacok jelenleg abban bíznak, hogy a konfliktus enyhülhet, miután Donald Trump amerikai elnök hétvégén megtorolta az iráni atomlétesítmények elleni csapást.
Chris Wright, az amerikai energiaügyi miniszter a CNBC-nek arról beszélt, hogy a piac most egyfajta "feszültség által elért béke" stratégiát lát megvalósulni – vagyis az erődemonstráció után visszalépés jöhet. Helima Croft, az RBC Capital Markets globális nyersanyagpiaci stratégiáért felelős vezetője szerint ha Irán nem folytatja a támadásokat, Trump elnök győzelmet arathat a helyzet kezelésében.
Trump egy közösségi bejegyzésben külön megköszönte Iránnak, hogy előre jelezték a támadást, amivel – elmondása szerint – életek menthetőek voltak. Az elnök egyúttal békére szólította fel Iránt, s jelezte, hogy Izraelt is arra ösztönzi majd, hogy mérséklődjön a konfliktusban.
Egyelőre úgy tűnik, a piac elkerülte a legrosszabb forgatókönyvet, azaz, hogy Irán lezárná a Hormuzi-szorost. Ez a szoros kulcsfontosságú tengeri útvonal, ahol 2024-ben napi mintegy 20 millió hordó – a globális olajfogyasztás 20%-a – haladt át az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal (Energy Information Administration) szerint.
Vasárnap az iráni parlament támogatta a szoros lezárását, legalábbis az állami média egy magas rangú képviselőre hivatkozva erről számolt be. Ugyanakkor a végső döntés Irán nemzetbiztonsági tanácsának kezében van a jelentések szerint.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio figyelmeztette Iránt, hogy a szoros lezárása "gazdasági öngyilkosság" lenne, hiszen az ország saját kőolaj-exportja is ezen keresztül zajlik. Rubio egy televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak több opciója is van a helyzet kezelésére, s hogy egy ilyen lépés a világgazdaságot is erősen sújtaná.
Irán májusban napi 3,3 millió hordó nyersolajat termelt (bpd - barrels per day), az OPEC (az OPEC a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) júniusi jelentése szerint. Az iráni export májusban 1,84 millió hordó/nap volt, döntő többségét Kína vásárolta meg a Kpler piaci adatszolgáltató szerint.
Rubio felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Teheránra a szoros lezárásának elkerülése érdekében, hiszen Kína olajimportjának mintegy fele a Perzsa-öbölből érkezik, amely főként a Hormuzi-szoroson át jut a kelet-ázsiai országba. Rubio hangsúlyozta, hogy Peking közvetlenül érdekelt a szoros nyitva tartásában a saját olajellátása miatt.
Forrás