A bíróság leállította Trump visszavágó vámjait
Az U.S. Court of International Trade, vagyis az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bírósága szerdán blokkolta azokat az erőteljes, visszavágó vámokat, amelyeket Donald Trump elnök idén áprilisban egyoldalúan vezetett be számos ország ellen a tartós kereskedelmi egyensúlyhiányok orvoslására hivatkozva.
Ez a döntés komoly csapást jelenthet a republikánus elnök gazdasági programjára, valamint kihatással lehet a folyamatban lévő nemzetközi kereskedelmi tárgyalásaira is. A hír gyorsan megmozgatta a pénzpiacokat – a Dow Jones index határidős árfolyama 500 pontot ugrott a bejelentés után.
Érdemes hozzátenni, hogy a Trump-adminisztráció azonnal fellebbezett a döntés ellen a U.S. Court of Appeals for the Federal Circuit, azaz az Egyesült Államok Szövetségi Fellebbviteli Bírósága felé, így lehetséges, hogy végül a Supreme Court, vagyis a legfelsőbb bíróság mondja ki a végső szót az ügyben.
A háromtagú bírói tanács a döntésében kifejtette, hogy az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA), egy 1977-es amerikai törvény, amely rendkívüli gazdasági helyzetben ad jogköröket az elnöknek, nem teszi lehetővé univerzális vámok kivetését.
„A globális és megtorló vámok kivetése túllépi az IEEPA által biztosított elnöki hatásköröket az import szabályozására” – írták az indoklásban. Az olyan egyedi vámok, amelyeket Kanada, Mexikó és Kína esetében a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására hivatkozva vetettek ki, szintén nem felelnek meg az előírt feltételeknek.
A vámok bevezetése általában kongresszusi jóváhagyást igényel az Egyesült Államokban, ám Trump úgy döntött, hogy az IEEPA segítségével kihagyja ezt a lépcsőt, miután gazdasági vészhelyzetet hirdetett. A bírói tanács nemcsak az aktuális vámok végleges leállítását rendelte el, de minden jövőbeli módosítást is megtiltott ezen intézkedések kapcsán.
Az adminisztrációnak tíz napja van a szükséges módosítások végrehajtására, hogy megfeleljen a döntésnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyes, például acélra és alumíniumra vonatkozó korábbi vámok nincsenek hatással a mostani ítéletre, mert azok bevezetéséhez nem hivatkoztak az IEEPA-ra.
A Fehér Ház szóvivője, Kush Desai így reagált a döntésre: „A külföldi országok nemkölcsönös bánásmódja hozzájárult Amerika történelmi és tartós kereskedelmi hiányához.” Szerinte ez a hiány országos vészhelyzetet okozott, amely tönkretette helyi közösségeket, hátrányos helyzetbe hozta a dolgozókat és gyengítette a védelmi ipart.
Desai hozzátette: „Nem választott bírák dolga eldönteni, hogyan kell megfelelően kezelni egy nemzeti vészhelyzetet.” Mások azonban üdvözölték az ítéletet. Dan Rayfield, Oregon állam főügyésze, aki az egyik felperes volt, győzelemnek nevezte a döntést nemcsak Oregonnak, hanem az amerikai munkavállalóknak és kisvállalkozásoknak is.
Rayfield szerint Trump nagyszabású vámjai jogellenesek, elhamarkodottak és gazdaságilag pusztítóak voltak, mivel megtorló lépéseket váltottak ki, felhajtották az alapvető termékek árait és indokolatlan terheket róttak az amerikai családokra, vállalkozásokra.
Jack Slagle kereskedelmi szakértő úgy értékelt: a döntés komoly visszalépés az adminisztrációnak, amely az IEEPA-t fő eszközként használta Kína, Mexikó, Kanada és más országok elleni vámintézkedésekhez. Ugyanakkor kiemelte, hogy még ha a Legfelsőbb Bíróság jogellenesnek minősíti is az aktuális vámokat, ez még nem jelenti a vámok végét az importtermékekre.
Slagle, a NexINT Global alapítója a CNBC-nek elmondta, hogy még egy ilyen döntés sem feltétlenül hoz tartós nyugalmat a kereskedelmi vitákban. Várhatóan az elnök és tanácsadói minden lehetőséget mérlegelni fognak, vagyis az ügy közel sincs lezárva.
A szerdai döntés két külön perre adott választ, amelyek Trump vámjainak jogszerűségét vitatták. Az egyik keresetet állami főügyészek csoportja, a másikat pedig öt amerikai vállalkozás nyújtotta be, amelyek importált árukra támaszkodnak, és így érintettek voltak a vámintézkedésekben. A bírói panel hangsúlyozta: Trump vámjai mindenkire nézve jogszabálysértőek voltak, nemcsak a konkrét felperesekre.
Trump idén április 2-án jelentette be a széleskörű, akár 84%-ig terjedő visszavágó importvámokat a világ számos országára. Pár nappal később, április 9-én ugyan elrendelt egy 90 napos szünetet ezekre, azonban legtöbb termék esetében a 10%-os alapszintű vámok érvényben maradtak.
A mostani ítélet szerint a bírói tanács nem találta megalapozottnak azt az összefüggést, amely a kábítószer-kereskedelem megfékezését összekapcsolná az importtermékekre kivetett vámokkal. Trump korábban azt állította: a Mexikóból és Kanadából érkező árukra kivetett 25, a Kínából behozottakra kiosztott 10 százalékos vám szükséges, mert ezek az államok nem tesznek eleget a kábítószer-csempészés megfékezéséért.
A bírók azonban úgy találták, hogy nincs érdemi kapcsolat az elnök célkitűzése – a nemzetközi drogkereskedelem elleni harc – és az alkalmazott módszer, vagyis a vámok kivetése között. Mint kifejtették: a legális importok után beszedett vámok nem állnak egyértelmű összefüggésben a külföldi hatóságok erőfeszítéseivel a bűnözők elfogására vagy visszatartására.
Forrás